kisiskolásblog

Nagyot nevettem,amikor Eszter közölte velem,hogy kaptam egy fél pirospontot a Zsuzsa nénitől(ő a hegedűtanár).Azt gondoltam viccel,de nem .Az ellenőrzőben valóban ott díszelgett egy nagy pirospont középen elválasztva,mellé odaírva melyik fele Esztié,melyik az enyém.

Eszter hangversenyre készül,ezért most nagyon sokat gyakorol.Én csak kicsit segítettem-ezt gondolom.Az érdem Esztié,de azért nagyon jól esik,hogy ezt más is méltányolja.

Zsuzsa néni az az igazi pedagógus,aki sajnos kiveszőfélben van manapság.Olyan igaziak,szeretetből jövőek a cselekedetei.

A mostani nagycsoportos ovisok szüleinek nemsokára el kell dönteniük,hová viszik majd iskolába a gyereküket.

Ezzel kapcsolatban szeretnék tanácsot adni.

Szerintem az a jó iskola egy kicsi gyereknek,ahol hagyják még,hogy gyerek maradjon.Bármennyire szeretné a szülő,hogy az iskola,ahová beíratja ,egyenesen repítse a gyerekét az orvosi vagy a jogi egyetemre,nagy valószínűséggel nem így lesz.

Főleg a gyerek miatt nem,aki ebben a korban még nagyon játékos és érzékeny.

Szerintem fontosabb a jó tanító néni,aki türelmes és nem hajtja annyira a gyerekeket,csak majd azokat akiknek kell a nagyobb terhelés.

Ja,és biztosan nem erőltetném be a gyerekemet egy 30 fős osztályba.

Eszter 2 hete jár az új iskolába,tudom,nagyon nehéz neki most,de szerintem pár hónap és beilleszkedik az új közösségbe.

Én személy szerint meg vagyok elégedve ezzel az iskolával és a tanító nénivel.De azért itt is van olyan szülő,akinek azért nem tetszik ez az iskola,mert kevésnek találja a heti egy nyelvórát harmadikban.Mi megtapasztaltuk az előző iskolában,hogy milyen az,amikor minden nap van nyelvóra.Szerintem nagyon fárasztó a gyerekeknek és ráadásul akkor a sok tanulnivaló miatt nem járhat például sportolni vagy zenét tanulni.Pedig ez legalább olyan fontos-szerintem.

Azt gondolom,9 éves gyerekeket nem kell még agyonterhelni,tényleg hagyni kell őket ,hadd legyenek gyerekek addig,amíg lehet.

Végül is átvittük Esztert egy másik iskolába.Nagyon nehezen hoztuk meg ezt a döntést,pedig jó egy éve éreztük ,hogy nincs jó helyen a gyerekünk.Ha őszinte akarok lenni,ez azért volt nehéz,mert mi egy kisvárosban lakunk és mivel itt mindenki ismer mindenkit,sokkal nehezebben vált az ember,mint egy nagyvárosban.Faluban meg nincs is erre lehetőség.

Én azért abban bízom,ha más előnye Eszternek nem lesz ebből,legalább annyi,hogy protekció nélkül is elismerik a képességeit.Az előző iskolával az volt a legnagyobb baj,hogy ott olyanok voltak a tanítónénik szerint okos gyerekek,akiknek Valakik a szülei.Az én gyerekemet senki nem segítette abban,hogy ne unatkozzon az órán.

Az új iskolánknak az a mottója,hogy a tehetséges gyerekeket is megilleti külön figyelem,és itt a tudásnak önmagában is értéke van.Nem kell hozzá protekció.

Komolyan,én emlékszem,az én gyerekkoromban is lehetett tudni mindig,ki az a 4-5 gyerek,aki mindig jutalmat kapott,csak azért,mert mondjuk valami pártfunkcionárius volt az apja.Végül is most ugyan ez van pepitában,mert most a vagyonosok gyerekeit illetik meg a kiváltságok.

Remélem,tényleg nem csalódunk ,és az új iskolánkban valóban nem ez a szellem lesz az uralkodó.

Mindjárt kezdődik az iskola és a mi problémánk változatlan.Valószínűleg folytatódik majd minden ugyanúgy,ahogy eddig,mert a férjemmel abszolute nincs köztünk ebben a témában egyetértés.Én pedig nem leszek olyan határozott,hogy elvigyem Esztert másik iskolába.

Pedig biztos,hogy itt nincs jó helyen.

Amúgy szegény azt modja,hogy a néptánc miatt szeretne maradni,mert ha átmegy másik iskolába,akkor ebbe a néptánccsoportba már nem járhat.

Ez a második osztály valahogy jó,hogy véget ért.Eszter is nagyon várta már ezt az utolsó napot.

Sikerült elérnie az iskolának(persze a benne lévő személyeknek),hogy Eszter lányom kételkedjen abban,hogy ő jó tanuló-e.Sikerült ezt annak ellenére,hogy egész évben csak ötösöket kapott és egy négyest.Egyik nap így rohant le hozzám múlt héten a tanítás végén:

-Anya,mehetek harmadikba,nem kell osztályt ismételnem!

Nem tudtam,sírjak vagy nevessek.Mindez azért volt,mert a szorzótáblás felmérője az utolsó előtti héten kettesre sikerült.Hozzáteszem,a fél osztálynak egyes és kettes volt.Aztán a javító felmérő 4-es lett,ezért a tanító néni kihirdette,hogy Eszterünk mehet harmadikba.

Valószínű emiatt nem lesz Eszter kitűnő,mert hulla fáradt volt már ,és a végén becsúszott egy rossz jegy.Pedig még az ez után írt nagyfelmérője is 100%-os lett.

Szerintem ez agyrém.Miért jó az,ha a gyerek teljesen megutálja az iskolát?

Aki tudja,kérem írja meg!

Eszter megkérdezte tőlem,mi legyen ,ha nagy lesz.Mondtam,szerintem majd meglátjuk,korai még erről beszélgetni.De ő azért tovább erősködött és a következőket mondta:

-Nagycsoportos koromban óvónéni szerettem volna lenni,aztán eladó,aztán fodrász,és most nem tudom mi legyek.

Gondoltam megnyugtatom,hogy még csak 9 éves,nem számít,van még elég ideje.

Az igazság az,hogy nem találok másik iskolát.Mégpedig azért nem,mert mindegyik ugyanolyan.Szerintem.Itt nincsenek alternatívák.Nincs olyan iskola ahol a gyerek gyerek maradhat,kreatív lehet,alkothat kedvére.Az a nagy magyar valóság,hogy az átlagpolgárnak egy kisvárosban bele kell törődnie abba,hogy muszáj a gyerekének kőkeményen alkalmazkodni,különben bármennyire jó képességű,elvérzik az iskolában.

Az a helyzet,hogy én a legelején éreztem,hogy nem fog tetszeni ez a rendszer,ezért is választottunk egy liberálisabbnak tűnő tanító nénit.De melléfogtunk,mert annyira beskatulyázza a gyerekeket,hogy abból kitörni szinte lehetetlen.

Egyébként visszaemlékezve a gyerekkoromra,egy kivétellel nekem is ilyen tanáraim voltak.Aki Valakinek a gyereke volt,annak garantált volt a jó bizonyítvány.Aki Senkinek a porontya volt,annak keményen kellett küzdenie végig.

De én naiv, azt gondoltam,hogy így a rendszerváltás után 20 évvel biztos másképp mennek a dolgok.Tévedtem.

Aki nem hiszi...annak nincs iskolás gyereke,vagy ő is egy Valakinek a Valakije.

Azt hiszem meg kell hoznom a döntést, és tényleg el kell vinnem a lányomat másik iskolába.

Tegnap azt mesélte,hogy azért kapott négyest magatartásból,mert sokszor vannak "dühkitörései".Ezt maga a tanító néni mondta így.A lányom szerette volna megmagyarázni,hogy mindez azért történt,mert állandóan piszkálják a fiúk.A tanítónő erre azt válaszolta,hogy erre akkor sem így kell reagálni.Azt nem mondta,hogy akkor hogyan.Persze az érintett gyerekeket sem kérdezte meg arról,hogy mi az oka az állandó piszkálódásuknak.

Nem állítom,hogy az én gyerekem angyal.De azt akkor sem értem,hogy miért kerül egy kitűnő tanuló gyerek az osztály perifériájára.Miért van az,ha ő tesz valamit,ami nem tűnik helyesnek,azonnal szidást kap,a másik viszont nem.

El lehet,el kell fogadnom nekem ,mint szülőnek, ha sorozatban igazságtalanságok érik a gyerekemet?

Nehéz az iskola...Persze ezt mindenki tudja,mégis szerintem nem is igazán a tanulás nehéz benne,inkább az,hogy egy kisiskolás mennyire tud ott az adott közösséghez és a tanítókhoz alkalmazkodni.

Azt hiszem,én nagy hibát követtem el azzal,hogy olyan osztályba "sikerült" a lányomat beíratni,ahová ő nagyon nehezen tud beilleszkedni.Nagy létszámú(28 gyerek) osztály,sok nagyon tehetős szülő gyerekével,akiket úgy érzem,nem ugyanolyan mércével mérnek,mint a többieket.Persze ,értem én,hogy minden iskolának szüksége van támogatásra és a pedagógus is nehéz helyzetben van.De az érzékenyebb gyerekeknek azért feltűnik az őket ért igazságtalanság.

Csak egy példa:

Van egy kislány aki az én lányommal állandóan rivalizál.Például ha az én gyerekem mondott órán valami okosat és a tanítónő megdícsérte ez a kislány azonnal tett egy megjegyzést.Kislányomat ez annyira felőrölte a hónapok során,hogy egyszer elvesztette a fejét és belerúgott a pad alatt.Persze a másik kislány rettenetesen zokogott,az én gyerekem leszidást kapott és amikor elmondta ezt miért tette ,a tanítónő kijelentette,hogy márpedig hazudik,mert a másik gyerek ilyet SOHA nem csinálna.

Sorolhatnám még a példákat,felesleges.De egyet-kettőt okulásképpen még biztos leírok majd.

A lényeg:

El kell döntenem,itthagyom-e a gyerekemet ebben az iskolában,vagy átvigyem-e egy másik iskolába.

Jó lenne véleményt cserélni más szülőkkel is,ők vajon mit tennének.